2026. július 20.


Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásokat 2026.június 1-ig kellett benyújtani a NAV-hoz a 2025.01.01-2025.12.31-ig terjedő időszakról.
Az élelmiszerlánc törvényben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A felügyeleti díj mértéke a kötelezett törvény szerinti tevékenységéből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző naptári évi értékesítés nettó árbevételének, vagy – személyi jövedelemadó-bevallásra köteles természetes személy – előző naptári évi bevételének 0,1%-a.
Mikró vállalkozások, kistermelők, illetve kisvállalkozások a számított felügyeleti díj helyett választhatják a meghatározott összegű díjfizetést, melynek mértéke előbbi kettő esetében évi 20 000 forint, kisvállalkozások esetében évi 700 000 forint.
Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.
A díj megfizetésére két részletben van lehetőség, melyek határideje: 2026. július 31. és 2027. február 1.
2026. augusztus 16.

Reprezentáció az adómentesség tükrében
Reprezentáció alatt - az Szja tv. alkalmazásában - a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátást (étel, italfogyasztást) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazást, szállást, szabadidőprogramot stb.) kell érteni.
Azok a rendezvények, események tekinthetők reprezentációnak, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Ilyen esemény lehet üzleti tárgyalás, közgyűlés, a hivatali munkaértekezlet, az adott szakmát érintő rendezvények, mint például a termékbemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok. [2003/128. Adózási kérdés]
Emellett reprezentációnak minősül az augusztus 20-án, mint állami ünnepen, valamint számos egyházi ünnep (pl. a karácsony, vagy a hanuka) alkalmával nyújtott vendéglátás.
Nem tekinthető reprezentációs alkalomnak a munkavállalók szórakoztatását -, vagy szabadidős programot biztosító esemény, mint például a családi nap, gyereknap, vitorlázás, sportnap, szüreti mulatság stb. melyek ráfordítása egyes meghatározott juttatásként, de nem reprezentáció jogcímen visel adót.
A rendezvények, események nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. Ennek bizonyítása érdekében a kifizetőnek nem elegendő elévülési időn belül a számlát megőrizni, hanem a rendezvény lebonyolításához köthető valamennyi dokumentációt, szerződést, belső kommunikációt, feljegyzést, a meghívó szövegét és a meghívottak bizottságát célszerű a számla mellé lefűzni.
2026-tól nem elegendő olyan nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható, hogy a kiadás reprezentációnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak minősül, hanem azt is külön kell gyűjteni, hogy a reprezentációs vendéglátás étteremben, vagy cukrászdában valósult meg.
Ennek következtében amennyiben a karácsonyi parti egy szállodában valósul meg, vagy egy sportarénában kerül megszervezésre, akkor a catering szolgáltatás után adót kell a juttatónak fizetni.
Mentes az adó alól az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.
A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.

